Sziasztok!
Szeretnék egy ilyen helyet,és ennek a megvalósításáról írom ezt a blogot. Az ötletet egy lány adta, akinek szemlátomást hiányzik az odafigyelés, a beszélgetés. Persze erről nem beszélt, csak érezni lehetett a ragaszkodásából.
Ő indította el bennem a gondolatot, hogy mennyi olyan fiatal lehet, akinek jó lenne egy kicsit idősebb valakitől kérdezni, akár olyat is, amit otthon nem mer, vagy mert nem lehet, mert rossz a hangulat, mert későn érnek haza, vagy csak egyszerűen azért jön, mert jó lesz ezen a helyen beszélgetni. Bármiről. Illetve akár semmiről. Volt nekem is olyan időszakom amikor a semmirőlt választottam, és ez is o.k. Nem kell senkit sem megváltoztatni erővel, én úgy gondolom, csak odafigyelni, ez éppen elég, sőt éppen ez kell. De szeretném, ha nem csak a beszélgetéseken lenne a hangsúly, hanem a játékon, a baromkodáson, a vigyorgáson is.
A Gondolat elindult, a blog elindult, az agyam zakatol, hogyan is kéne hozzákezdeni, merre is kéne elindulni. Még nem tudom, csak azt tudom, hogy ezzel fogok foglalkozni, a többi úgyis jön magától. Remélem az ötletek is, akár Tőletek is.
2009. november 16., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Kedves Ivett!
VálaszTörlésAz előző kommentem valahova elveszett :S Úgyhogy most csak röviden :)
Először is, nagyon mosolyogtam, hogy Valaki valahol készített egy hasonló blogot, mint az enyém, jó érzés, hogy másokban is él a segíteni vágyás és úgy gondolom, hogy igenis szükségük van az ilyen emberekre, mint pl. Te.
Tökjó, még a nevük is hasonlít. :)
Másodszor pedig bevallom töredelmesen, hogy elbőgtem magam a kommenteden, amit a blogomba írtál. Ehhez csak annyit tudok most mindani, hogy KÖSZÖNÖM.
Szeretettel gondol Rád: Nati